Ha lelki harmóniára vágyunk és törekszünk önmagunk mélyebb megismerésére, óhatatlanul szembesülünk gyermekkori élményeink messzire ható következményeivel. Korai sérüléseinket „belső gyermekünk” őrzi. A bennünk élő éretlen, érzelmileg éhező gyerek könnyen összezavarhatja és megkeserítheti felnőtt életünket.
Él bennünk egy optimista „csodagyerek”
A gyermeki minőségek – mint amilyen a játékos derű, az ártatlanság, a kreativitás, a nyitottság – személyiségünk különösen értékes részét képezik. Nézzünk csak rá egy csöpp gyerekre! Minden dologra, amivel csak találkozik, ámulattal rácsodálkozik. John Bradshaw – akinek Vissza önmagunkhoz, A bennünk élő gyermek felfedezése című műve adja blogbejegyzésem alapját – ezt a természetes gyermeki minőséget „csodagyereknek” nevezi. A kis unokám két éves, úgyhogy szerencsére sokat találkozom vele. Teli van derűvel, optimizmussal és bizakodással. Nem véletlen, hogy a legkomorabb arc is felderül a láttára.
Számára a világ barátságos. Minden érdekli. Ha új dologgal vagy személlyel találkozik, akkor kíváncsi nyitottsággal közelít, és rövidesen indítványozza, hogy „barátkozzunk”. Fogja a plüss cicát és a plüss egeret és már meg is született a legújabb barátság. Fel sem merül benne, hogy valaki rossz szándékú vagy ártani próbálna. Minden izgatja. Minden érzéke csodákat fedez fel.
A „csodagyerek” másoktól függ
Bármennyi szépség, derű és frissesség van is egy gyerekben, mégiscsak kicsi. Nem tudja egyedül ellátni magát. Függ a szüleitől, a környezetétől. Minden életkorban megvannak a maga speciális szükségletei. Amennyiben a gondozói a megfelelő időben nem elégítik ki jogos igényeit, ezekkel a hiányokkal kell tovább élnie.
Nyitottságának és függőségének együttese a gyermeket komoly bajba is sodorhatja. Ha egy gyerekkel visszaélnek és megszégyenítik, akkor bizalma elveszik. Nem mer a gondozói nyújtotta biztonságra támaszkodni. Belső ereje megtörik. Szorongani kezd. Csapdába esik.
Hogyan válik a „csodagyerekből” megsebzett gyermek?
Gyermekként a két legfontosabb igényünk, hogy tudjuk, a szüleinkkel minden rendben van és érezzük, hogy mi magunk fontosak vagyunk. Mint ahogy az Anyu, apu, csókoljátok meg egymást bejegyzésben írtam róla, sosem boldogabbak a gyerekek, mint amikor a szülők szeretik egymást és odaadóan, az aktuális igényeikre hangolódva gondoskodnak róluk. Viszont azok a gyerekek, akiket nem szeretnek egyszerűen a létezésükért, nem fogják tudni önmagukat szeretni.
Mitől válhat a csodagyerekből megsebzett gyermek?
- Erőszakos családi környezet. Szexuális, fizikai, érzelmi visszaélés
- Ha a szülő elhagyja a gyereket
- Sok büntetés, kritika, tiltás. Megszégyenítések, szeretetmegvonás
- Ha nincs a szülőknek elég ideje a gyermekre
- Túlzott féltés, a kísérletezés lehetőségétől való eltiltás.
- Ha nem engedik természetes módon kifejezésre juttatni érzelmeit
- Kiszámíthatatlan szülők. Torz párkapcsolati minta
„Ne érezz, ne beszélj”
„A rosszul működő családok egyik szabálya, hogy „ne érezz”, egy másik, hogy „ne beszélj”.
(Bradshaw)
A rosszul működő családokban a gyereknek muszáj csak kifelé figyelnie. Elfojtja természetes érzéseit. Nem mer őszinte lenni, mert fél a következményektől. Elveszíti nyitottságát. Elveszíti az eredendő bizalmát. Elveszíti csodavárását. Olyan szerepeket kezd el játszani, amelyek valódi lényétől távol esnek. Az élet megoldandó problémává válik.
A megsebzett gyerek jellemző tünetei:
- Gyakori dühroham, kegyetlenkedés.
- Túlzott udvariasság és engedelmesség.
- Gyerekes hangon beszélés. Infantilis, gyermeteg viselkedés. Duzzogás.
- Mágikus gondolkodás. Manipulálás. Nárcizmus.
- Másoktól való függés. Szenvedélybetegségek.
- Túlellenőrzés, vagy naivan bízik akkor is, amikor nagyon nem kéne.
- Intimitászavar. Depresszió. Nem fegyelmezett viselkedés.
- Kiélés kifelé – másokat büntet úgy, mint ahogy gyerekkorában büntették.
- Kiélés befelé – magát bünteti úgy, mint ahogy gyerekkorában büntették.
A kölyök
Bármilyen mélyre temetjük a fájdalmas történéseket, sebeinknek az a természete, hogy gyógyulni vágynak. Ez a vágy olyan helyzeteket vonz az életünkbe, amelyek újra és újra felhívják a figyelmünket a változtatás szükségességére. Például a párunkkal ugyanolyan kiszipolyozó játszmába keveredünk, mint amilyentől gyermekkorunkban szenvedtünk és amit a leginkább szerettünk volna elkerülni.
“A kölyök” című film jól példázza a belső gyerek gyógyítás szükségességét, magát a folyamatot és annak eredményét. Russ (Bruce Willis) sikeres és gazdag, ugyanakkor felettébb kellemetlen alak. Negyven éves korában különleges és hihetetlen élmény éri. Beköltözik hozzá a nyolc éves Rusty, aki nem más, mint egykori önmaga. Eddig nagy igyekezettel hárította és fojtotta el gyerekkori fájdalmait, most azonban kikerülhetetlen, hogy szembenézzen velük.
Amikor mind a felnőtt, mind a gyermeki én belátja, hogy csakis az összefogás húzhatja ki őket a csávából, nemcsak a múltat sikerül gyógyítaniuk, hanem a jövőjüket is. Íme a jelenet, amikor felszínre kerül az eltemetett emlékek legfájdalmasabbika. A felnőtt én szerető együttérzése támaszt és gyógyulási lehetőséget nyújt a sérült gyermeknek. Ő pedig végre újra érezhet, újra sírhat.
Merjünk találkozni belső gyermekünkkel!
„A legjobb hír, hogy a gyerek elhanyagoltsága és hiányos tanulása miatt ugyan megsérült; megtanulhatjuk, hogy szükségleteit felnőttként kielégítsük. Jártasságra tehetünk szert az emberi kapcsolatok minden területén.”
(Kip Flock)
Az oldási folyamatban fontos szerepet kap mind a felnőtt, mind a gyermeki, mind a szülői én-részünk. Hiszen mi magunk válunk belső gyermekünk új szülőjévé. Egyfajta szövetséget kötünk vele, abból a célból, hogy segítsünk neki betölteni a múlt ürességét. Ehhez felnőtt énünknek meg kell szereznie a megsebzett belső gyerek bizalmát. Bizalom nélkül nem engednénk felszínre kerülni a régi fájdalmakat, hisz félnénk az ismételt megszégyenüléstől.
Bizonyos önismereti módszerek hatására – ilyen például a családállítás – átütő erejű belső „egymásra találások” történhetnek. Ezek komoly átalakító erővel bíró élmények. Integrálódnak a leszakadt én-részek, kiegészülnek a fájó hiányok. A tapasztalataim szerint azonban ezek mellett is szükséges a folyamatos, kitartó önismereti munka és az éber odafigyelés. A kedvesség, a megértés és a türelem nélkülözhetetlen, ha valódi eredményeket szeretnénk elérni.
Amire szükségünk van, az a „jó fegyelem”
Megsebzett gyermekünk vagy túlfegyelmezett, vagy alul fegyelmezett. Belső egyensúlyunk visszaszerzésével párhuzamosan lassan kibontakozhat a „jó fegyelem”. „A jó fegyelem tanítások tárháza arról, hogyan éljük az életünket könnyedebben. A jó fegyelem olyan szabályokat foglal magába, amelyek megengedik, hogy az ember az legyen, aki.” – mondja Bradhaw. Tíz pontban foglalja össze azokat a nevelő szabályokat, amelyeket belső gyermekünknek szükséges megtanítanunk:
- Szabad azt érezned, amit érzel.
Más nem mondhatja meg, hogy mit kellene érezned. Beszélned is szabad az érzéseidről.
- Szabad azt akarod, amit akarsz.
Nincs semmi, amit kell, vagy nem kell akarnod. Kérheted, amit szeretnél.
- Jó, hogy látod és hallod, amit látsz és hallasz.
Bízhatsz a saját érzékelésedben. Nézhetsz, láthatsz, figyelhetsz, felderítheted a világot.
- Szabad élvezni a játékot, a szexuális játékot, a mulatságokat.
Fontos szükségletet elégítünk ki, amikor megengedjük belső gyermekünknek, hogy játsszon.
- Mindig az igazat mondd!
A hazugság eltorzítja a valóságot. Az eltorzult gondolkodás minden formáját ki kell javítani.
- Fontos megismerned a korlátaidat. Időnként késleltetni kell a kielégülést.
Nem kaphatunk meg mindig mindent pont akkor, amikor akarjuk.
- Fogadd el annak a következményét, amit teszel. Ne vedd magadra más tetteinek a következményét.
Vállald fel a felelősség rád eső részét, ne többet, ne kevesebbet!
- Szabad hibázni.
Nem kell tökéletesnek lenni. A hibákból lehet tanulni. A hibákat lehet javítani.
- Tartsd tiszteletben mások érzéseit, igényeit és akaratát.
Úgy szeress, tisztelj és értékelj más embereket, mint ahogy szeretnéd, hogy veled tegyék.
- A problémák és összeütközések az élet részei. Meg kell oldani őket.
A mód, ahogy problémáinkat kezeljük, megszabja életünk minőségét.
Hogyan változik az életünk, ha oldjuk belső gyermekünk sérüléseit?
Nem leszünk többé olyan felnőttek, akikben belül egy sérült gyerek zajong, azt várva, hogy mások elégítsék ki szükségleteit. Vagyis nem fogjuk családtagjainkat, barátainkat, kollégáinkat az őrületbe kergetni kielégíthetetlen gyereki igényeinkkel. Egyre nagyobb tért hódít érett, felnőtt részeink bölcsessége. Újra felfedezett csodagyereki énünk pedig frissességgel és nyitottsággal ajándékoz meg. Örökké táguló horizontok felé mozdít bennünket.
Az értékes, tiszta gyermeki minőségeink – mint az őszinteség, vidámság, kreativitás – visszavétele a gyerekeinkkel való kapcsolatunkra is jótékonyan hat. Sőt, mivel növekszik az alkalmasság- és felelősség érzetünk, a szüleinkkel való viszony is egészségesebbé válhat. Mivel belső állapotunk stabilabbá válik, ezért kapcsolatrendszereink is kiegyensúlyozottabbá, gazdagabbá válnak.
**
Ha szívesen részt vennél családállításon vagy önismereti előadáson, akkor az alábbi gombra kattintva tudod felvenni velem a kapcsolatot.
“Találkozás belső gyermekünkkel” 26 perces vezetett meditációm megvásárolható a shanti.marika@gmail.com e-mail címre írt üzenettel. Díja 2000 Ft. Számlát magánszemélyek számára tudok kiállítani.
