Lelkünk legmélyén mindannyian szeretetet és hűséget érzünk szüleink iránt. Ezért a hűségért azonban gyakran nagy árat fizetünk. A családhoz való hűségünk tudattalanul arra késztet bennünket, hogy sok szempontból hasonló sorsot vállaljunk magunkra, mint ami nekik volt. Ritkán merünk tartósan boldogabb életet élni, mint ők.
Ha a családokban csupa harmónia uralkodna, akkor ezzel nem is volna baj. De szinte kizárt, hogy ne lennének feldolgozatlan tragédiák, megemésztetlen helyzetek és fájó sebek bármelyikünk családrendszerében. Főleg ha több generációban gondolkodunk. Ahhoz, hogy ezeken a problémákon felülemelkedjünk és merjünk boldogabb életet élni, mint az őseink, bizony bátorságra és tudatosságra van szükségünk.
A fiú követi az apja sorsát
A tudattalan hűség és mintakövetés számtalan területen megmutatkozhat, mint például egészséggel, párkapcsolattal, pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekben. Nekem volt egy rokonom, akinek az édesapja egy sportbalesetben olyan komoly sérülést szenvedett, hogy le kellett vágni az egyik lábát. A fia a második világháborúban harcolt, amikor felrobbant mellette egy gránát, a lába tele ment szilánkokkal. Hasonló sorsra jutott, mint az édesapja, neki is le kellett vágni a lábát. Véletlen lenne? Talán.
Inkább szegény legyek, mint áruló
Ha például valakinek nagyon szegények voltak a szülei, nagyszülei, akkor gyakran érezheti azt, hogy valami akadályozza a bőség megteremtésében. Nem folyik be elég pénz, vagy ha mégis, valahogy könnyen el is úszik. Lehet, hogy beletörődik, hogy neki ennyi jár. De az is lehet, hogy nem törődik bele és szeretne jobban élni. Elszánt és sok mindent megtesz, hogy változtasson. Tudatos teremtő gyakorlatokat végez, mantrázik, pozitív megerősítéseket mondogat. Nem érti, hogy az eredmény miért marad el mégis?
Ez azért lehetséges, mert a családdal való összekapcsolódás nagyon-nagyon mélyről jövő. Az, hogy kapcsolódunk azokhoz, akiktől az életet kaptuk egyfajta belső elégedettséggel jár. Még akkor is, ha a családi szegénység tudattal kapcsolódunk. De legalább kapcsolódunk. Nem szabad lebecsülni az ilyen mélyben meglévő hűséget, mert mérhetetlenül nagy. Pont azért, mert a családtagok iránti szeretetben gyökerezik.
A család iránti hűség titkos boldogságot okoz
Figyeljük meg, milyen az, amikor egy ilyen helyzetben lévő ember panaszkodik. Nehéz a megélhetés, nem tud egyről a kettőre jutni. Látjuk, hogy tényleg keserű, a szavai panaszosak. De ha értőn figyelünk, észre fogunk venni a szája szegletében egy finom mosolyt és a hangjában is érezni fogunk egyfajta elégtételt. Panaszkodik, ugyanakkor mintha büszke is lenne rá, hogy nincs pénze. Mintha kielégülést nyújtana neki ez a hátrányos helyzet.
Ez a hűsége miatt van. Hiszen ha elérné a vágyott gazdagságot, a szíve mélyén úgy érezné, hogy elárulja a szeretteit. Inkább marad szegény, mintsem árulónak érezze magát. Ezért valószínűleg nem fogja értékelni, ha jó tanácsot adunk neki és el fogja utasítani a segítséget, amit felajánlunk számára. Elvégre ezzel megzavarnánk azt a titkos boldogságot, ami a család iránti hűséggel jár.
Hogyan találhatjuk meg a kiutat?
Ha azt vesszük észre, hogy egyes problémáinkat minden igyekezetünk ellenére sem tudjuk megoldani, akkor könnyen lehet, hogy a probléma nem a saját személyes életünkben, hanem a korábbi generációk energiamezejében gyökerezik. Az persze adott, hogy milyen családba születtünk és a múlt eseményein nem tudunk változtatni. Viszont a fejlődésünk pont arról szól, hogy folyamatosan kiszakadunk a hátráltató kötődéseinkből.
Ennek első lépése, hogy észrevegyük és elismerjük, hogy kötődünk. A következő lépés, hogy elengedjük, ami már nem válik a javunkra. A családállítás módszere hatékony segítséget tud nyújtani abban, hogy változtassunk a viszonyulásainkon. Ha csak egy kicsit is motiváltak vagyunk egy elégedettebb életre, akkor érdemes önmagunk meghaladásába energiát fektetni. Bár a gyökerekig leásni nagyobb bátorságot igényel, mint panaszkodni. De aki tényleg szeretne túllépni az akadályokon, az keresni fogja megoldásokat. És aki keres, az előbb utóbb talál is.
Edina története
Edina – nevezzük így – szintén változásra vágyott, ezért jött el egy csoportos családállításra. Közel negyven évesen még nem alapított saját családot, a párkapcsolatai nem működtek jól. Már a feltáró beszélgetésből kiderült, hogy szüleinek nem volt valami jó a házassága. Az anyának volt egy első szerelme, akivel közös életet és gyermeket tervezett, de valamiért ez nem jött össze. A férfi elhagyta őt.
Az anya csalódott volt, gyerekre vágyott, ezért úgy döntött, hogy hozzámegy az első férfihez, aki megkéri a kezét. Így is lett, összeházasodott Edina apjával és megszületett a kislányuk. Több gyermeket már nem akart, de mégis megfogant egy második gyermek, akit elvetetett. Hibáztatta is emiatt a férjét, miért ejtette teherbe, amikor nem erről volt szó. Edina tudomása szerint az anya ettől kezdve nem érintkezett a férjével. Edina az édesapját nagyon szerette, de az viszonylag fiatalon meghalt prosztata rákban. Hm 🙁 Édesanyjával igencsak konfliktusos volt a kapcsolata.
A családállítás visszatükröz és elindítja a változást
A családállításban Edina édesanyjának képviselője elsöprő, gyilkos dühöt érzett a férje iránt. (A képviselőknek semmilyen előzetes információjuk nincs arról a személyről, akit képviselnek.) Fergeteges volt a haragja. Nyilván a férjére zúdította a szerelmi csalódása miatti összes negatív érzelmét. De nemcsak azt, hiszen ez csak a jéghegy csúcsát jelentette. A sorstörténetét felfejtve egy korábbi generációban találtuk meg a férfiak iránti gyűlöletének eredetét. Ezt a régről fakadó fájdalmat és dühöt adták aztán tovább az élettel együtt a nők nemzedékről nemzedékre. Az értékek mellett a haragjukat és a keserűségeiket is örökítették. A bántások emlékét. A minta pedig csak gördült és gördült tovább. És tart egészen addig, amíg valaki nem töri meg az átkot. Mint a mesékben.
Már az anyatejjel szívta magába az ellenállást
Edina azért vágott bele ennek a témának a gyógyításába, mert elégedetlen volt életének egy adott területével és változásra vágyott. Nem sok mindent tudott a korábbi generációk családi drámáiról. Mégis, ezek a régi történetek befolyásolták az ő sorsát. Nem is kicsit. Ez nem választás kérdése. Hiszen már az anyatejjel magába szívta édesanyjának a férfiak ellen irányuló gyűlöletét. Csoda, ha nincs jó párkapcsolata? Csoda, ha még nincs gyermeke? Picit belekukkantva a sorsába, talán átérezzük, milyen óriási bátorságra és tudati váltásra van szüksége, hogy a több generáción végigvonuló férfiakkal szembeni ellenállásnak hátat fordítson.
Amikor gyógyulnak a sebek
A családállítás során elsőként is gyógyultak az édesanya sebei. Soklépcsős folyamat volt, de minden egyes lépésnél kicsit lágyult a szíve és kicsit közelebb tudott kerülni önmagához és a családjához. A terhek visszakerültek a rend szerinti helyükre. Ilyenkor gyönyörűen látszik, hogy igazából senkinek nem válik javára, ha egy egykori bántás miatt az utódok is bűnhődnek.
Az a szép a családállításban, hogy ha elég mélyre ásunk, akkor mindig megtaláljuk a már-már elveszettnek hitt szeretetet. A folyamat végére összhangba kerültek a családtagok. Az édesanya pusztító dühe megszelídült, a lányuk pedig felszabadult a kényszerítő minta súlya alól. Magához ölelhette a sorsát és újult erővel léphetett egy biztatóbb jövő felé. Persze idő kell, amíg az elindult változások kibontakoznak. De tudjuk, hogy mindennek, amit teszünk, illetve mindennek, amit elmulasztunk megtenni, megvannak a maga következményei. Egy ilyen erőteljes lélek szintű gyógyító folyamat nem maradhat eredmény nélkül.
Megérdemeljük a boldogságot
Ha megvan bennünk a bátorság, hogy életünk bizonyos területein túl lépjünk a családi hagyományokon és helyette valami eredetit, valami értékeset tegyünk a családi kincsestárba, akkor az mindenkinek jót tesz. Nekünk azért, mert összhangba kerülünk a lehetőségeinkkel. Az utódainknak azért, mert egy tisztábban és szabadabban áramló családi energiarendszerben sokkal könnyebb az élet. A családállítás ebben olyan módon segít, hogy oldja a múlt blokkjait és ezzel gyógyítja a jelent. Márpedig minél teljesebben éljük a jelenünket, annál több esélyt kapunk egy szebb jövőre.
A boldogság megtalálásához bátorságra van szükségünk. A boldogság megtartásához pedig alázatra. Ha ajándékként tekintünk rá és megbecsüljük, akkor egyre csak növekszik. Ha megvan bennünk a kellő alázat, akkor végre el fogjuk hinni, hogy megérdemeljük.
**
Ha szívesen részt vennél egy egyéni vagy csoportos családállításon, akkor az alábbi gombra kattintva tudod felvenni velem a kapcsolatot.
